Miért hibásodnak meg a karima tömítések?
Első típus: Az egyenetlen nyomóerő szivárgást okoz:
1. Emberi tényezők: A csavarok egyenetlen meghúzása az építés során a nyomóerő kiegyensúlyozatlanságához vezethet. Ez a tényező az építés során kiküszöbölhető.
2. Peremeltérés: A karima eltolódása befolyásolja a meghúzási erőt. Ideális esetben a karimák tökéletesen párhuzamosak a tömítőfelülettel. Mivel azonban a cső középvonala nem teljesen koncentrikus, a meghúzó csavarok nyomatékot kölcsönöznek a karimának, ami egyenetlen és aszimmetrikus terhelést okoz. A tömítőfelület ilyen deformációja csökkenti a szorítóerőt, és hajlamos a szivárgásra munkaterhelés esetén. A megoldás a karimák alakváltozási mintázatainak megértése, az egyenletes nyomóerők biztosítása, valamint a tömítések alkalmazása a hézagok megszüntetésére, ezzel megelőzve a szivárgásokat.
3. Csavartávolság: A csavarok távolsága is jelentősen befolyásolja a nyomáseloszlást. A kisebb csavartávolság egyenletesebb nyomáseloszlást eredményez.
Második típus: stresszoldás és nyomatékvesztés:
A stressz lazulás és a nyomatékvesztés a szivárgás jelentős okai. Miután a csavarokat meghúzták a karimán, a tömítés megmunkálási folyamata során feszültség-lazítás következik be olyan tényezők hatására, mint a mechanikai rezgések, a hőmérséklet-ingadozások és a feszültségváltozások. Ez a csavarok nyomatékának fokozatos csökkenéséhez vezet, ami nyomatékvesztést és szivárgást eredményez. Általában a hosszabb csavarok több maradék nyomatékot tartanak meg, míg a kisebb átmérők hatékonyabban akadályozzák meg a nyomatékveszteséget. A hosszabb, vékonyabb csavarok használata hatékony módszer a nyomatékveszteség megelőzésére. Ezenkívül a nagyobb hőmérséklet-ingadozások és a hosszabb időtartamok nagyobb nyomatékveszteséget okoznak. A csavarok egy ideig tartó melegítése, megnyújtása, majd egy adott nyomaték fenntartása hatékonyan megelőzheti a nyomatékveszteséget. A vékonyabb tömítések kisebb nyomatékveszteséget eredményeznek. Ugyancsak kulcsfontosságú a gépek és magának a csőrendszernek az erős rezgésének megakadályozása, valamint a szomszédos berendezések rezgésének hatásának kiküszöbölése, mivel ennek nincs jelentős hatása a tömítési felületre, és a nyomatékveszteség megelőzhető a csavarok újrafűzése nélkül. .
Harmadik típus: A felületi érdesség megfelel a tömítési felület alakjának:
A sikeres tömítéshez a karima felületi érdességének meg kell egyeznie a tömítőfelület alakjával. Például az emelt felületű (RF) tömítőfelület felületi formája alatt a nagyobb felületi érdesség befolyásolhatja a tömítés hatékonyságát. A sikeres tömítéshez ellenőrizni kell a karima felületi hibáinak mértékét, és el kell kerülni az olyan jelentős felületi hibákat, mint a mély karcolások, hornyok vagy nyomok, valamint egyéb felületi hibák. Nagyobb nyomás szükséges a tömítésükhöz.
Negyedik típus: A hőmérsékletváltozások és a hűtés befolyásolja a tömítést:
A hőmérsékletváltozások és a lehűlés jelentős hatással van a tömítésre. Ha a csöveket szobahőmérsékleten szerelik fel, melegítéskor kitágulnak, lehűléskor pedig összehúzódnak. A karimás kötések gyakran szivárognak a hűtési folyamat során, mivel a karimák és csavarok gyorsabban hűlnek le, mint a tömítés hűtési sebessége. A hűtés befolyásolja a tömítés összenyomó erejét, feszültséglazítását és a csővezeték hűtési zsugorodását, ami a csavar irányában feszültséget és szivárgást okoz. Ezért az alacsony hőmérsékletű közegek tömítéseinek kiválasztásakor:
1. Használjon alacsony hőmérsékletű elasztomer tömítő tömítéseket.
2. A karimatömítéseket a lehető legvékonyabbra tegye, és minimalizálja a karimák közötti hézagot.
3. Használjon nagy szilárdságú csavarokat a feszültség csökkentése érdekében.
Ezek az intézkedések segítenek elkerülni a szivárgást az alacsony hőmérsékletű közeg hőmérséklet-változásai során.
A mellékelt fordítás a tartalom optimalizált összefoglalása.
